Definify.com

Definition 2024


oszlopfő

oszlopfő

Hungarian

oszlopfő

Noun

oszlopfő (plural oszlopfők)

  1. (architecture) capital (the uppermost part of a column)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative oszlopfő oszlopfők
accusative oszlopfőt oszlopfőket
dative oszlopfőnek oszlopfőknek
instrumental oszlopfővel oszlopfőkkel
causal-final oszlopfőért oszlopfőkért
translative oszlopfővé oszlopfőkké
terminative oszlopfőig oszlopfőkig
essive-formal oszlopfőként oszlopfőkként
essive-modal
inessive oszlopfőben oszlopfőkben
superessive oszlopfőn oszlopfőkön
adessive oszlopfőnél oszlopfőknél
illative oszlopfőbe oszlopfőkbe
sublative oszlopfőre oszlopfőkre
allative oszlopfőhöz oszlopfőkhöz
elative oszlopfőből oszlopfőkből
delative oszlopfőről oszlopfőkről
ablative oszlopfőtől oszlopfőktől
Possessive forms of oszlopfő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oszlopfőm oszlopfőim
2nd person sing. oszlopfőd oszlopfőid
3rd person sing. oszlopfője oszlopfői
1st person plural oszlopfőnk oszlopfőink
2nd person plural oszlopfőtök oszlopfőitek
3rd person plural oszlopfőjük oszlopfőik