Definition 2025 
		
        
                    pánik
            
      
      pánik
      
Hungarian
Noun
pánik (plural pánikok)
-  panic
 
Declension
|  Inflection (stem in -o-, back harmony) | 
 | 
 singular | 
 plural | 
|  nominative | 
 pánik
 | 
 pánikok
 | 
|  accusative | 
 pánikot
 | 
 pánikokat
 | 
|  dative | 
 pániknak
 | 
 pánikoknak
 | 
|  instrumental | 
 pánikkal
 | 
 pánikokkal
 | 
|  causal-final | 
 pánikért
 | 
 pánikokért
 | 
|  translative | 
 pánikká
 | 
 pánikokká
 | 
|  terminative | 
 pánikig
 | 
 pánikokig
 | 
|  essive-formal | 
 pánikként
 | 
 pánikokként
 | 
|  essive-modal | 
 —
 | 
 —
 | 
|  inessive | 
 pánikban
 | 
 pánikokban
 | 
|  superessive | 
 pánikon
 | 
 pánikokon
 | 
|  adessive | 
 pániknál
 | 
 pánikoknál
 | 
|  illative | 
 pánikba
 | 
 pánikokba
 | 
|  sublative | 
 pánikra
 | 
 pánikokra
 | 
|  allative | 
 pánikhoz
 | 
 pánikokhoz
 | 
|  elative | 
 pánikból
 | 
 pánikokból
 | 
|  delative | 
 pánikról
 | 
 pánikokról
 | 
|  ablative | 
 pániktól
 | 
 pánikoktól
 | 
|  Possessive forms of pánik
 | 
|  possessor | 
 single possession | 
 multiple possessions | 
|  1st person sing. | 
 pánikom
 | 
 pánikjaim
 | 
|  2nd person sing. | 
 pánikod
 | 
 pánikjaid
 | 
|  3rd person sing. | 
 pánikja
 | 
 pánikjai
 | 
|  1st person plural | 
 pánikunk
 | 
 pánikjaink
 | 
|  2nd person plural | 
 pánikotok
 | 
 pánikjaitok
 | 
|  3rd person plural | 
 pánikjuk
 | 
 pánikjaik
 | 
Derived terms
References
- 
↑  Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6