Definify.com
Definition 2024
parancs
parancs
Hungarian
Noun
parancs (plural parancsok)
- order (command)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | parancs | parancsok |
| accusative | parancsot | parancsokat |
| dative | parancsnak | parancsoknak |
| instrumental | paranccsal | parancsokkal |
| causal-final | parancsért | parancsokért |
| translative | paranccsá | parancsokká |
| terminative | parancsig | parancsokig |
| essive-formal | parancsként | parancsokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | parancsban | parancsokban |
| superessive | parancson | parancsokon |
| adessive | parancsnál | parancsoknál |
| illative | parancsba | parancsokba |
| sublative | parancsra | parancsokra |
| allative | parancshoz | parancsokhoz |
| elative | parancsból | parancsokból |
| delative | parancsról | parancsokról |
| ablative | parancstól | parancsoktól |
| Possessive forms of parancs | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | parancsom | parancsaim |
| 2nd person sing. | parancsod | parancsaid |
| 3rd person sing. | parancsa | parancsai |
| 1st person plural | parancsunk | parancsaink |
| 2nd person plural | parancsotok | parancsaitok |
| 3rd person plural | parancsuk | parancsaik |
Derived terms
(Expressions):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6