Definify.com
Definition 2024
pihen
pihen
Hungarian
Verb
pihen
- (intransitive) to rest
Conjugation
conjugation of pihen
Infinitive | pihenni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | pihent | |||||||
Present participle | pihenő | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | pihenve | |||||||
Potential | pihenhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
Indicative Mood | Present | Indefinite | pihenek | pihensz | pihen | pihenünk | pihentek | pihennek |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | pihentem | pihentél | pihent | pihentünk | pihentetek | pihentek | |
Definite | - | |||||||
Conditional Mood | Present | Indefinite | pihennék | pihennél | pihenne | pihennénk | pihennétek | pihennének |
Definite | - | |||||||
Subjunctive Mood | Present | Indefinite | pihenjek | pihenj or pihenjél |
pihenjen | pihenjünk | pihenjetek | pihenjenek |
Definite | - | |||||||
Conjugated Infinitive | pihennem | pihenned | pihennie | pihennünk | pihennetek | pihenniük |
Derived terms
- pihenés
- pihentet
(With verbal prefixes):
- elpihen
- kipihen
- lepihen
- megpihen
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6