Hungarian
Noun
posztulátor (plural posztulátorok)
- (Roman Catholicism) postulator (official who makes the case for the beatification or canonization of a proposed saint)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
posztulátor
|
posztulátorok
|
| accusative |
posztulátort
|
posztulátorokat
|
| dative |
posztulátornak
|
posztulátoroknak
|
| instrumental |
posztulátorral
|
posztulátorokkal
|
| causal-final |
posztulátorért
|
posztulátorokért
|
| translative |
posztulátorrá
|
posztulátorokká
|
| terminative |
posztulátorig
|
posztulátorokig
|
| essive-formal |
posztulátorként
|
posztulátorokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
posztulátorban
|
posztulátorokban
|
| superessive |
posztulátoron
|
posztulátorokon
|
| adessive |
posztulátornál
|
posztulátoroknál
|
| illative |
posztulátorba
|
posztulátorokba
|
| sublative |
posztulátorra
|
posztulátorokra
|
| allative |
posztulátorhoz
|
posztulátorokhoz
|
| elative |
posztulátorból
|
posztulátorokból
|
| delative |
posztulátorról
|
posztulátorokról
|
| ablative |
posztulátortól
|
posztulátoroktól
|
| Possessive forms of posztulátor
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
posztulátorom
|
posztulátoraim
|
| 2nd person sing. |
posztulátorod
|
posztulátoraid
|
| 3rd person sing. |
posztulátora
|
posztulátorai
|
| 1st person plural |
posztulátorunk
|
posztulátoraink
|
| 2nd person plural |
posztulátorotok
|
posztulátoraitok
|
| 3rd person plural |
posztulátoruk
|
posztulátoraik
|