Definify.com
Definition 2024
puha
puha
Hungarian
Adjective
puha (comparative puhább, superlative legpuhább)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | puha | puhák |
| accusative | puhát | puhákat |
| dative | puhának | puháknak |
| instrumental | puhával | puhákkal |
| causal-final | puháért | puhákért |
| translative | puhává | puhákká |
| terminative | puháig | puhákig |
| essive-formal | puhaként | puhákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | puhában | puhákban |
| superessive | puhán | puhákon |
| adessive | puhánál | puháknál |
| illative | puhába | puhákba |
| sublative | puhára | puhákra |
| allative | puhához | puhákhoz |
| elative | puhából | puhákból |
| delative | puháról | puhákról |
| ablative | puhától | puháktól |
Antonyms
Derived terms
- puhány
- puhít
- puhul
(Compound words):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6