Definition 2024
ránc
ránc
Hungarian
Noun
ránc (plural ráncok)
- wrinkle (a line or crease in the skin)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
ránc
|
ráncok
|
accusative |
ráncot
|
ráncokat
|
dative |
ráncnak
|
ráncoknak
|
instrumental |
ránccal
|
ráncokkal
|
causal-final |
ráncért
|
ráncokért
|
translative |
ránccá
|
ráncokká
|
terminative |
ráncig
|
ráncokig
|
essive-formal |
ráncként
|
ráncokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
ráncban
|
ráncokban
|
superessive |
ráncon
|
ráncokon
|
adessive |
ráncnál
|
ráncoknál
|
illative |
ráncba
|
ráncokba
|
sublative |
ráncra
|
ráncokra
|
allative |
ránchoz
|
ráncokhoz
|
elative |
ráncból
|
ráncokból
|
delative |
ráncról
|
ráncokról
|
ablative |
ránctól
|
ráncoktól
|
Possessive forms of ránc
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
ráncom
|
ráncaim
|
2nd person sing. |
ráncod
|
ráncaid
|
3rd person sing. |
ránca
|
ráncai
|
1st person plural |
ráncunk
|
ráncaink
|
2nd person plural |
ráncotok
|
ráncaitok
|
3rd person plural |
ráncuk
|
ráncaik
|
Synonyms
Derived terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6