Definify.com
Definition 2024
ruháik
ruháik
Hungarian
Noun
ruháik
- third-person plural (multiple possessions) possessive of ruha
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ruháik | — |
| accusative | ruháikat | — |
| dative | ruháiknak | — |
| instrumental | ruháikkal | — |
| causal-final | ruháikért | — |
| translative | ruháikká | — |
| terminative | ruháikig | — |
| essive-formal | ruháikként | — |
| essive-modal | ruháikul | — |
| inessive | ruháikban | — |
| superessive | ruháikon | — |
| adessive | ruháiknál | — |
| illative | ruháikba | — |
| sublative | ruháikra | — |
| allative | ruháikhoz | — |
| elative | ruháikból | — |
| delative | ruháikról | — |
| ablative | ruháiktól | — |