Hungarian
Noun
sógunátus (plural sógunátusok)
- shogunate
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
sógunátus
|
sógunátusok
|
| accusative |
sógunátust
|
sógunátusokat
|
| dative |
sógunátusnak
|
sógunátusoknak
|
| instrumental |
sógunátussal
|
sógunátusokkal
|
| causal-final |
sógunátusért
|
sógunátusokért
|
| translative |
sógunátussá
|
sógunátusokká
|
| terminative |
sógunátusig
|
sógunátusokig
|
| essive-formal |
sógunátusként
|
sógunátusokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
sógunátusban
|
sógunátusokban
|
| superessive |
sógunátuson
|
sógunátusokon
|
| adessive |
sógunátusnál
|
sógunátusoknál
|
| illative |
sógunátusba
|
sógunátusokba
|
| sublative |
sógunátusra
|
sógunátusokra
|
| allative |
sógunátushoz
|
sógunátusokhoz
|
| elative |
sógunátusból
|
sógunátusokból
|
| delative |
sógunátusról
|
sógunátusokról
|
| ablative |
sógunátustól
|
sógunátusoktól
|
| Possessive forms of sógunátus
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
sógunátusom
|
sógunátusaim
|
| 2nd person sing. |
sógunátusod
|
sógunátusaid
|
| 3rd person sing. |
sógunátusa
|
sógunátusai
|
| 1st person plural |
sógunátusunk
|
sógunátusaink
|
| 2nd person plural |
sógunátusotok
|
sógunátusaitok
|
| 3rd person plural |
sógunátusuk
|
sógunátusaik
|