Definition 2024
srác
srác
Hungarian
Noun
srác (plural srácok)
- (colloquial) boy
- (colloquial) kid
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
srác
|
srácok
|
accusative |
srácot
|
srácokat
|
dative |
srácnak
|
srácoknak
|
instrumental |
sráccal
|
srácokkal
|
causal-final |
srácért
|
srácokért
|
translative |
sráccá
|
srácokká
|
terminative |
srácig
|
srácokig
|
essive-formal |
srácként
|
srácokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
srácban
|
srácokban
|
superessive |
srácon
|
srácokon
|
adessive |
srácnál
|
srácoknál
|
illative |
srácba
|
srácokba
|
sublative |
srácra
|
srácokra
|
allative |
sráchoz
|
srácokhoz
|
elative |
srácból
|
srácokból
|
delative |
srácról
|
srácokról
|
ablative |
sráctól
|
srácoktól
|
Possessive forms of srác
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
srácom
|
srácaim
|
2nd person sing. |
srácod
|
srácaid
|
3rd person sing. |
sráca
|
srácai
|
1st person plural |
srácunk
|
srácaink
|
2nd person plural |
srácotok
|
srácaitok
|
3rd person plural |
srácuk
|
srácaik
|
Synonyms