Definify.com
Definition 2024
széf
széf
See also: szef
Hungarian
Noun
széf (plural széfek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | széf | széfek |
accusative | széfet | széfeket |
dative | széfnek | széfeknek |
instrumental | széffel | széfekkel |
causal-final | széfért | széfekért |
translative | széffé | széfekké |
terminative | széfig | széfekig |
essive-formal | széfként | széfekként |
essive-modal | — | — |
inessive | széfben | széfekben |
superessive | széfen | széfeken |
adessive | széfnél | széfeknél |
illative | széfbe | széfekbe |
sublative | széfre | széfekre |
allative | széfhez | széfekhez |
elative | széfből | széfekből |
delative | széfről | széfekről |
ablative | széftől | széfektől |
Possessive forms of széf | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | széfem | széfjeim |
2nd person sing. | széfed | széfjeid |
3rd person sing. | széfje | széfjei |
1st person plural | széfünk | széfjeink |
2nd person plural | széfetek | széfjeitek |
3rd person plural | széfjük | széfjeik |