Hungarian
Noun
szelence (plural szelencék)
- box, case, étui (a small decorative box usually made of metal)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
szelence
|
szelencék
|
accusative |
szelencét
|
szelencéket
|
dative |
szelencének
|
szelencéknek
|
instrumental |
szelencével
|
szelencékkel
|
causal-final |
szelencéért
|
szelencékért
|
translative |
szelencévé
|
szelencékké
|
terminative |
szelencéig
|
szelencékig
|
essive-formal |
szelenceként
|
szelencékként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
szelencében
|
szelencékben
|
superessive |
szelencén
|
szelencéken
|
adessive |
szelencénél
|
szelencéknél
|
illative |
szelencébe
|
szelencékbe
|
sublative |
szelencére
|
szelencékre
|
allative |
szelencéhez
|
szelencékhez
|
elative |
szelencéből
|
szelencékből
|
delative |
szelencéről
|
szelencékről
|
ablative |
szelencétől
|
szelencéktől
|
Possessive forms of szelence
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
szelencém
|
szelencéim
|
2nd person sing. |
szelencéd
|
szelencéid
|
3rd person sing. |
szelencéje
|
szelencéi
|
1st person plural |
szelencénk
|
szelencéink
|
2nd person plural |
szelencétek
|
szelencéitek
|
3rd person plural |
szelencéjük
|
szelencéik
|
Derived terms