Definify.com
Definition 2024
szellemeim
szellemeim
Hungarian
Noun
szellemeim
- first-person singular (multiple possessions) possessive of szellem
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szellemeim | — |
accusative | szellemeimet | — |
dative | szellemeimnek | — |
instrumental | szellemeimmel | — |
causal-final | szellemeimért | — |
translative | szellemeimmé | — |
terminative | szellemeimig | — |
essive-formal | szellemeimként | — |
essive-modal | szellemeimül | — |
inessive | szellemeimben | — |
superessive | szellemeimen | — |
adessive | szellemeimnél | — |
illative | szellemeimbe | — |
sublative | szellemeimre | — |
allative | szellemeimhez | — |
elative | szellemeimből | — |
delative | szellemeimről | — |
ablative | szellemeimtől | — |