Definition 2024
szeplő
szeplő
Hungarian
Noun
szeplő (plural szeplők)
- freckle
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
szeplő
|
szeplők
|
| accusative |
szeplőt
|
szeplőket
|
| dative |
szeplőnek
|
szeplőknek
|
| instrumental |
szeplővel
|
szeplőkkel
|
| causal-final |
szeplőért
|
szeplőkért
|
| translative |
szeplővé
|
szeplőkké
|
| terminative |
szeplőig
|
szeplőkig
|
| essive-formal |
szeplőként
|
szeplőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
szeplőben
|
szeplőkben
|
| superessive |
szeplőn
|
szeplőkön
|
| adessive |
szeplőnél
|
szeplőknél
|
| illative |
szeplőbe
|
szeplőkbe
|
| sublative |
szeplőre
|
szeplőkre
|
| allative |
szeplőhöz
|
szeplőkhöz
|
| elative |
szeplőből
|
szeplőkből
|
| delative |
szeplőről
|
szeplőkről
|
| ablative |
szeplőtől
|
szeplőktől
|
| Possessive forms of szeplő
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
szeplőm
|
szeplőim
|
| 2nd person sing. |
szeplőd
|
szeplőid
|
| 3rd person sing. |
szeplője
|
szeplői
|
| 1st person plural |
szeplőnk
|
szeplőink
|
| 2nd person plural |
szeplőtök
|
szeplőitek
|
| 3rd person plural |
szeplőjük
|
szeplőik
|
Derived terms
