Definify.com
Definition 2024
tény
tény
See also: teny
Hungarian
Noun
tény (plural tények)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tény | tények |
accusative | tényt | tényeket |
dative | ténynek | tényeknek |
instrumental | ténnyel | tényekkel |
causal-final | tényért | tényekért |
translative | ténnyé | tényekké |
terminative | tényig | tényekig |
essive-formal | tényként | tényekként |
essive-modal | — | — |
inessive | tényben | tényekben |
superessive | tényen | tényeken |
adessive | ténynél | tényeknél |
illative | ténybe | tényekbe |
sublative | tényre | tényekre |
allative | tényhez | tényekhez |
elative | tényből | tényekből |
delative | tényről | tényekről |
ablative | ténytől | tényektől |
Possessive forms of tény | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tényem | tényeim |
2nd person sing. | tényed | tényeid |
3rd person sing. | ténye | tényei |
1st person plural | tényünk | tényeink |
2nd person plural | tényetek | tényeitek |
3rd person plural | tényük | tényeik |