Definify.com
Definition 2024
természete
természete
Hungarian
Noun
természete
- third-person singular (single possession) possessive of természet
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | természete | — |
| accusative | természetét | — |
| dative | természetének | — |
| instrumental | természetével | — |
| causal-final | természetéért | — |
| translative | természetévé | — |
| terminative | természetéig | — |
| essive-formal | természeteként | — |
| essive-modal | természetéül | — |
| inessive | természetében | — |
| superessive | természetén | — |
| adessive | természeténél | — |
| illative | természetébe | — |
| sublative | természetére | — |
| allative | természetéhez | — |
| elative | természetéből | — |
| delative | természetéről | — |
| ablative | természetétől | — |