Definition 2024
vád
vád
Hungarian
Noun
vád (plural vádak)
- charge, accusation
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
vád
|
vádak
|
| accusative |
vádat
|
vádakat
|
| dative |
vádnak
|
vádaknak
|
| instrumental |
váddal
|
vádakkal
|
| causal-final |
vádért
|
vádakért
|
| translative |
váddá
|
vádakká
|
| terminative |
vádig
|
vádakig
|
| essive-formal |
vádként
|
vádakként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
vádban
|
vádakban
|
| superessive |
vádon
|
vádakon
|
| adessive |
vádnál
|
vádaknál
|
| illative |
vádba
|
vádakba
|
| sublative |
vádra
|
vádakra
|
| allative |
vádhoz
|
vádakhoz
|
| elative |
vádból
|
vádakból
|
| delative |
vádról
|
vádakról
|
| ablative |
vádtól
|
vádaktól
|
| Possessive forms of vád
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
vádam
|
vádjaim
|
| 2nd person sing. |
vádad
|
vádjaid
|
| 3rd person sing. |
vádja
|
vádjai
|
| 1st person plural |
vádunk
|
vádjaink
|
| 2nd person plural |
vádatok
|
vádjaitok
|
| 3rd person plural |
vádjuk
|
vádjaik
|
Derived terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
