Viz

,

adv.

[Contr. fr.

videlicet

.]

To wit; that is; namely.

VIZ.

a contraction of videlicet; to wit, that is, namely.

See also: viz, viž, viz., and vīž

víz ‎(plural vizek)

water (liquid H₂O)
(physics) water (chemical having the formula H₂O)
water (any body of water, or a specific part of it)
- 1844, Sándor Petőfi, János vitéz, chapter 4, stanza 1:
  Mikorra a patak vize tükörré lett, / Melybe ezer csillag ragyogása nézett: / Jancsi Iluskáék kertje alatt vala; / Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda.
(dialectal) flood
drinking water, mineral water
bathwater
sweat
- 1939, Jenő Rejtő, A Nevada szelleme, chapter 2:
  Ez a férfi csakúgy sugározta magából a durva, nyugati ember kegyetlen erejét és vadságát. Bár folyt a víz róla, és inge izzadtan tapadt a testéhez, vasegészségében bízva egyetlen hajtásra itta ki a jeges whiskyt. A kocsmáros kiment, hogy a lóról gondoskodjék.
(rare) water (limpidity and lustre of a precious stone)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	víz	vizek
accusative	vizet	vizeket
dative	víznek	vizeknek
instrumental	vízzel	vizekkel
causal-final	vízért	vizekért
translative	vízzé	vizekké
terminative	vízig	vizekig
essive-formal	vízként	vizekként
essive-modal	—	—
inessive	vízben	vizekben
superessive	vízen	vizeken
adessive	víznél	vizeknél
illative	vízbe	vizekbe
sublative	vízre	vizekre
allative	vízhez	vizekhez
elative	vízből	vizekből
delative	vízről	vizekről
ablative	víztől	vizektől