Definition 2024
világvége
világvége
Hungarian
Noun
világvége (uncountable)
- end of the world
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
világvége
|
világvégék
|
accusative |
világvégét
|
világvégéket
|
dative |
világvégének
|
világvégéknek
|
instrumental |
világvégével
|
világvégékkel
|
causal-final |
világvégéért
|
világvégékért
|
translative |
világvégévé
|
világvégékké
|
terminative |
világvégéig
|
világvégékig
|
essive-formal |
világvégeként
|
világvégékként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
világvégében
|
világvégékben
|
superessive |
világvégén
|
világvégéken
|
adessive |
világvégénél
|
világvégéknél
|
illative |
világvégébe
|
világvégékbe
|
sublative |
világvégére
|
világvégékre
|
allative |
világvégéhez
|
világvégékhez
|
elative |
világvégéből
|
világvégékből
|
delative |
világvégéről
|
világvégékről
|
ablative |
világvégétől
|
világvégéktől
|
Possessive forms of világvége
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
világvégém
|
világvégéim
|
2nd person sing. |
világvégéd
|
világvégéid
|
3rd person sing. |
világvégéje
|
világvégéi
|
1st person plural |
világvégénk
|
világvégéink
|
2nd person plural |
világvégétek
|
világvégéitek
|
3rd person plural |
világvégéjük
|
világvégéik
|
Synonyms