Definify.com

Definition 2024


egyesülés

egyesülés

Hungarian

Noun

egyesülés (plural egyesülések)

  1. union (join)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyesülés egyesülések
accusative egyesülést egyesüléseket
dative egyesülésnek egyesüléseknek
instrumental egyesüléssel egyesülésekkel
causal-final egyesülésért egyesülésekért
translative egyesüléssé egyesülésekké
terminative egyesülésig egyesülésekig
essive-formal egyesülésként egyesülésekként
essive-modal
inessive egyesülésben egyesülésekben
superessive egyesülésen egyesüléseken
adessive egyesülésnél egyesüléseknél
illative egyesülésbe egyesülésekbe
sublative egyesülésre egyesülésekre
allative egyesüléshez egyesülésekhez
elative egyesülésből egyesülésekből
delative egyesülésről egyesülésekről
ablative egyesüléstől egyesülésektől
Possessive forms of egyesülés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyesülésem egyesüléseim
2nd person sing. egyesülésed egyesüléseid
3rd person sing. egyesülése egyesülései
1st person plural egyesülésünk egyesüléseink
2nd person plural egyesülésetek egyesüléseitek
3rd person plural egyesülésük egyesüléseik