Definify.com
Definition 2025
egyetlen
egyetlen
Hungarian
Adjective
egyetlen (not comparable)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egyetlen | egyetlenek |
accusative | egyetlent | egyetleneket |
dative | egyetlennek | egyetleneknek |
instrumental | egyetlennel | egyetlenekkel |
causal-final | egyetlenért | egyetlenekért |
translative | egyetlenné | egyetlenekké |
terminative | egyetlenig | egyetlenekig |
essive-formal | egyetlenként | egyetlenekként |
essive-modal | — | — |
inessive | egyetlenben | egyetlenekben |
superessive | egyetlenen | egyetleneken |
adessive | egyetlennél | egyetleneknél |
illative | egyetlenbe | egyetlenekbe |
sublative | egyetlenre | egyetlenekre |
allative | egyetlenhez | egyetlenekhez |
elative | egyetlenből | egyetlenekből |
delative | egyetlenről | egyetlenekről |
ablative | egyetlentől | egyetlenektől |
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6