German

Noun

Favorit m ‎(genitive Favoriten, plural Favoriten, feminine Favoritin)

1. favourite (person who enjoys special regard or favor; person who is preferred or trusted above all others)
2. (sports) favourite

Declension

Synonyms

• (person who enjoys special regard; person who is preferred): Liebling

Related terms

• favorisieren

Catalan

Noun

favorit m ‎(plural favorits)

1. favourite

Danish

Etymology

From French favori

Noun

favorit c ‎(definite singular favoritten, indefinite plural favoritter, definite plural favoritterne)

1. (sports) front runner, the expected champion

Adjective

favorit

1. favourite

   Min favorit by er København. - My favourite city is Copenhagen.

References

• “favorit” in Den Danske Ordbog

Hungarian

Etymology

From German Favorit ‎(“favourite”).^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒvorit]
• Hyphenation: fa‧vo‧rit

Noun

favorit ‎(plural favoritok)

1. favourite, front runner (contestant or competitor thought most likely to win)
   • 2016, Lajos Szabó, Magyar olimpiai sikerek 1896–2012: Athéntól Londonig, Budapest: Kossuth Kiadó, ISSN 2064-8790, page 47:

     Vívásban az igazi meglepetést tulajdonképpen Elek Ilona szolgáltatta. Korabeli feljegyzések szerint az első számú esélyessel vívott asszójánál a gyengébb idegzetűek elhagyták a termet. Ki volt a favorit? Helene Mayer, egy Amerikából hazahívott, zsidó származású német vívónő.

Declension

References

1. ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Serbo-Croatian

Pronunciation

• IPA^(key): /faʋǒriːt/
• Hyphenation: fa‧vo‧rit

Noun

favòrīt m ‎(Cyrillic spelling фаво̀рӣт)

1. favourite (in a competition, usually sports)

Declension

Swedish

Pronunciation

• Rhymes: -iːt

Noun

favorit c

1. favourite

Declension