Hungarian
Noun
hangjegy (plural hangjegyek)
- (music) note (character indicating the length and pitch of a tone)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
hangjegy
|
hangjegyek
|
| accusative |
hangjegyet
|
hangjegyeket
|
| dative |
hangjegynek
|
hangjegyeknek
|
| instrumental |
hangjeggyel
|
hangjegyekkel
|
| causal-final |
hangjegyért
|
hangjegyekért
|
| translative |
hangjeggyé
|
hangjegyekké
|
| terminative |
hangjegyig
|
hangjegyekig
|
| essive-formal |
hangjegyként
|
hangjegyekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
hangjegyben
|
hangjegyekben
|
| superessive |
hangjegyen
|
hangjegyeken
|
| adessive |
hangjegynél
|
hangjegyeknél
|
| illative |
hangjegybe
|
hangjegyekbe
|
| sublative |
hangjegyre
|
hangjegyekre
|
| allative |
hangjegyhez
|
hangjegyekhez
|
| elative |
hangjegyből
|
hangjegyekből
|
| delative |
hangjegyről
|
hangjegyekről
|
| ablative |
hangjegytől
|
hangjegyektől
|
| Possessive forms of hangjegy
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
hangjegyem
|
hangjegyeim
|
| 2nd person sing. |
hangjegyed
|
hangjegyeid
|
| 3rd person sing. |
hangjegye
|
hangjegyei
|
| 1st person plural |
hangjegyünk
|
hangjegyeink
|
| 2nd person plural |
hangjegyetek
|
hangjegyeitek
|
| 3rd person plural |
hangjegyük
|
hangjegyeik
|