Definify.com

Definition 2024


história

história

Hungarian

Noun

história (plural históriák)

  1. (archaic) story, tale
  2. (archaic) history

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative história históriák
accusative históriát históriákat
dative históriának históriáknak
instrumental históriával históriákkal
causal-final históriáért históriákért
translative históriává históriákká
terminative históriáig históriákig
essive-formal históriaként históriákként
essive-modal
inessive históriában históriákban
superessive histórián históriákon
adessive históriánál históriáknál
illative históriába históriákba
sublative históriára históriákra
allative históriához históriákhoz
elative históriából históriákból
delative históriáról históriákról
ablative históriától históriáktól
Possessive forms of história
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. históriám históriáim
2nd person sing. históriád históriáid
3rd person sing. históriája históriái
1st person plural históriánk históriáink
2nd person plural históriátok históriáitok
3rd person plural históriájuk históriáik

Synonyms

Derived terms


Portuguese

Alternative forms

Etymology

Borrowed from Latin historia (history), from Ancient Greek ἱστορία (historía, learning through research, narration of what is learned), from ἱστορέω (historéō, to learn through research, to inquire), from ἵστωρ (hístōr, the one who knows, the expert, the judge).

Pronunciation

Noun

história f (plural histórias)

  1. history
  2. story

Quotations

For usage examples of this term, see Citations:história.

Descendants

  • Kabuverdianu: stória