Definify.com
Definition 2025
történelem
történelem
Hungarian
Noun
történelem (plural történelmek)
- history (aggregate of past events)
- 2003, Szakály, Sándor, “20. századi történelmünk személyiségei – és megítélésük a történelmünkben”, in Korunk, volume 14, number 12:
- A történelmet a személyiségek alakítják, és a történelem „termeli ki” a személyiségeket, hogy azután egyben ítéletet is alkosson, mondjon róluk. Az ítéletet alkotó azonban igazán nem is a történelem, hanem a kortársak, illetve az utókor.
- A történelem ismétli önmagát. — History repeats itself.
-
- writing of history, historiography
- 1892, Mór Jókai, Rákóczy fia, chapter 22:
- Rákóczy György vagy. Fia Rákóczy Ferenc fejedelemnek. De nem annak a Bécs városi koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja. A te atyád Erdélyország nagyfejedelme volt; aki a nevét a történelem legfényesebb lapjaira írta fel.
- 2003, Bergel, Hans; Zoltán Hajdú-Farkas, “Egy meghasonlás természetrajzához”, in Korunk, volume 14, number 10:
- Dietrich von Choltitz később bekerült a történelembe, mert amikor 1944 őszén Hitler kiadta őrült parancsát, hogy égessék fel Párizst, ő, a párizsi Wehrmacht főparancsnokaként, életét kockáztatva megparancsolta katonáinak, hogy kíméljék meg a francia fővárost.
- 1892, Mór Jókai, Rákóczy fia, chapter 22:
- history (branch of knowledge that studies the past)
-
- Komolyra fordítva a szót, a régészet a múlt tudománya. A modern angolszász megközelítés szerint az antropológia egyik ága, a letűnt korok néprajza. Mifelénk inkább a történelem segédtudományának tartják, bár ez a besorolás nem egészen pontos.
-
- history (school subject)
- Jó jegyet kaptam történelemből. — I got a good grade in history.
- (informal) history class
- A történelem elmaradt. — The history class was cancelled.
- (informal) history (something that no longer exists or is no longer relevant)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | történelem | történelmek |
| accusative | történelmet | történelmeket |
| dative | történelemnek | történelmeknek |
| instrumental | történelemmel | történelmekkel |
| causal-final | történelemért | történelmekért |
| translative | történelemmé | történelmekké |
| terminative | történelemig | történelmekig |
| essive-formal | történelemként | történelmekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | történelemben | történelmekben |
| superessive | történelmen | történelmeken |
| adessive | történelemnél | történelmeknél |
| illative | történelembe | történelmekbe |
| sublative | történelemre | történelmekre |
| allative | történelemhez | történelmekhez |
| elative | történelemből | történelmekből |
| delative | történelemről | történelmekről |
| ablative | történelemtől | történelmektől |
| Possessive forms of történelem | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | történelmem | történelmeim |
| 2nd person sing. | történelmed | történelmeid |
| 3rd person sing. | történelme | történelmei |
| 1st person plural | történelmünk | történelmeink |
| 2nd person plural | történelmetek | történelmeitek |
| 3rd person plural | történelmük | történelmeik |
Synonyms
- (history: aggregate of past events): múlt, történet (archaic), história (archaic)
- (writing of history): történetírás, történet (rare)
- (history: branch of knowledge that studies the past): történettudomány, történet (archaic)
- (history: school subject): töri (informal)
- (history class): történelemóra
Derived terms
(Compound words):
- történelemkönyv
(Expressions):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6