Hungarian
Noun
köztisztviselő (plural köztisztviselők)
- civil servant, public servant (a government employee)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
köztisztviselő
|
köztisztviselők
|
| accusative |
köztisztviselőt
|
köztisztviselőket
|
| dative |
köztisztviselőnek
|
köztisztviselőknek
|
| instrumental |
köztisztviselővel
|
köztisztviselőkkel
|
| causal-final |
köztisztviselőért
|
köztisztviselőkért
|
| translative |
köztisztviselővé
|
köztisztviselőkké
|
| terminative |
köztisztviselőig
|
köztisztviselőkig
|
| essive-formal |
köztisztviselőként
|
köztisztviselőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
köztisztviselőben
|
köztisztviselőkben
|
| superessive |
köztisztviselőn
|
köztisztviselőkön
|
| adessive |
köztisztviselőnél
|
köztisztviselőknél
|
| illative |
köztisztviselőbe
|
köztisztviselőkbe
|
| sublative |
köztisztviselőre
|
köztisztviselőkre
|
| allative |
köztisztviselőhöz
|
köztisztviselőkhöz
|
| elative |
köztisztviselőből
|
köztisztviselőkből
|
| delative |
köztisztviselőről
|
köztisztviselőkről
|
| ablative |
köztisztviselőtől
|
köztisztviselőktől
|
| Possessive forms of köztisztviselő
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
köztisztviselőm
|
köztisztviselőim
|
| 2nd person sing. |
köztisztviselőd
|
köztisztviselőid
|
| 3rd person sing. |
köztisztviselője
|
köztisztviselői
|
| 1st person plural |
köztisztviselőnk
|
köztisztviselőink
|
| 2nd person plural |
köztisztviselőtök
|
köztisztviselőitek
|
| 3rd person plural |
köztisztviselőjük
|
köztisztviselőik
|
Derived terms