Hungarian
Noun
tisztviselő (plural tisztviselők)
- official (office holder invested with powers and authorities)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
tisztviselő
|
tisztviselők
|
| accusative |
tisztviselőt
|
tisztviselőket
|
| dative |
tisztviselőnek
|
tisztviselőknek
|
| instrumental |
tisztviselővel
|
tisztviselőkkel
|
| causal-final |
tisztviselőért
|
tisztviselőkért
|
| translative |
tisztviselővé
|
tisztviselőkké
|
| terminative |
tisztviselőig
|
tisztviselőkig
|
| essive-formal |
tisztviselőként
|
tisztviselőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
tisztviselőben
|
tisztviselőkben
|
| superessive |
tisztviselőn
|
tisztviselőkön
|
| adessive |
tisztviselőnél
|
tisztviselőknél
|
| illative |
tisztviselőbe
|
tisztviselőkbe
|
| sublative |
tisztviselőre
|
tisztviselőkre
|
| allative |
tisztviselőhöz
|
tisztviselőkhöz
|
| elative |
tisztviselőből
|
tisztviselőkből
|
| delative |
tisztviselőről
|
tisztviselőkről
|
| ablative |
tisztviselőtől
|
tisztviselőktől
|
| Possessive forms of tisztviselő
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
tisztviselőm
|
tisztviselőim
|
| 2nd person sing. |
tisztviselőd
|
tisztviselőid
|
| 3rd person sing. |
tisztviselője
|
tisztviselői
|
| 1st person plural |
tisztviselőnk
|
tisztviselőink
|
| 2nd person plural |
tisztviselőtök
|
tisztviselőitek
|
| 3rd person plural |
tisztviselőjük
|
tisztviselőik
|
Synonyms
Derived terms
References