Hungarian
Noun
kegyelem (plural kegyelmek)
- mercy, grace, pardon
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
kegyelem
|
kegyelmek
|
accusative |
kegyelmet
|
kegyelmeket
|
dative |
kegyelemnek
|
kegyelmeknek
|
instrumental |
kegyelemmel
|
kegyelmekkel
|
causal-final |
kegyelemért
|
kegyelmekért
|
translative |
kegyelemmé
|
kegyelmekké
|
terminative |
kegyelemig
|
kegyelmekig
|
essive-formal |
kegyelemként
|
kegyelmekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
kegyelemben
|
kegyelmekben
|
superessive |
kegyelmen
|
kegyelmeken
|
adessive |
kegyelemnél
|
kegyelmeknél
|
illative |
kegyelembe
|
kegyelmekbe
|
sublative |
kegyelemre
|
kegyelmekre
|
allative |
kegyelemhez
|
kegyelmekhez
|
elative |
kegyelemből
|
kegyelmekből
|
delative |
kegyelemről
|
kegyelmekről
|
ablative |
kegyelemtől
|
kegyelmektől
|
Possessive forms of kegyelem
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
kegyelmem
|
kegyelmeim
|
2nd person sing. |
kegyelmed
|
kegyelmeid
|
3rd person sing. |
kegyelme
|
kegyelmei
|
1st person plural |
kegyelmünk
|
kegyelmeink
|
2nd person plural |
kegyelmetek
|
kegyelmeitek
|
3rd person plural |
kegyelmük
|
kegyelmeik
|
Derived terms
Derived terms
- kegy
- kegyelemdöfés
- kegyelmes
|
|
|
Related terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6