Hungarian
Noun
kijelentés (plural kijelentések)
- declaration, statement, utterance
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
kijelentés
|
kijelentések
|
| accusative |
kijelentést
|
kijelentéseket
|
| dative |
kijelentésnek
|
kijelentéseknek
|
| instrumental |
kijelentéssel
|
kijelentésekkel
|
| causal-final |
kijelentésért
|
kijelentésekért
|
| translative |
kijelentéssé
|
kijelentésekké
|
| terminative |
kijelentésig
|
kijelentésekig
|
| essive-formal |
kijelentésként
|
kijelentésekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kijelentésben
|
kijelentésekben
|
| superessive |
kijelentésen
|
kijelentéseken
|
| adessive |
kijelentésnél
|
kijelentéseknél
|
| illative |
kijelentésbe
|
kijelentésekbe
|
| sublative |
kijelentésre
|
kijelentésekre
|
| allative |
kijelentéshez
|
kijelentésekhez
|
| elative |
kijelentésből
|
kijelentésekből
|
| delative |
kijelentésről
|
kijelentésekről
|
| ablative |
kijelentéstől
|
kijelentésektől
|
| Possessive forms of kijelentés
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kijelentésem
|
kijelentéseim
|
| 2nd person sing. |
kijelentésed
|
kijelentéseid
|
| 3rd person sing. |
kijelentése
|
kijelentései
|
| 1st person plural |
kijelentésünk
|
kijelentéseink
|
| 2nd person plural |
kijelentésetek
|
kijelentéseitek
|
| 3rd person plural |
kijelentésük
|
kijelentéseik
|