Definify.com

Definition 2024


Puszta

Puszta

See also: puszta

German

Alternative forms

Noun

Puszta f (genitive Puszta, no plural)

  1. pusta

puszta

puszta

See also: Puszta

English

Noun

puszta (plural pusztas)

  1. Alternative spelling of pusta

Hungarian

Etymology

From a Slavic language, compare Serbo-Croatian pust and Polish pusty.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpustɒ]
  • Hyphenation: pusz‧ta

Adjective

puszta (comparative pusztább, superlative legpusztább)

  1. bare

Derived terms

Noun

puszta (plural puszták)

  1. plain

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative puszta puszták
accusative pusztát pusztákat
dative pusztának pusztáknak
instrumental pusztával pusztákkal
causal-final pusztáért pusztákért
translative pusztává pusztákká
terminative pusztáig pusztákig
essive-formal pusztaként pusztákként
essive-modal
inessive pusztában pusztákban
superessive pusztán pusztákon
adessive pusztánál pusztáknál
illative pusztába pusztákba
sublative pusztára pusztákra
allative pusztához pusztákhoz
elative pusztából pusztákból
delative pusztáról pusztákról
ablative pusztától pusztáktól
Possessive forms of puszta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pusztám pusztáim
2nd person sing. pusztád pusztáid
3rd person sing. pusztája pusztái
1st person plural pusztánk pusztáink
2nd person plural pusztátok pusztáitok
3rd person plural pusztájuk pusztáik

Derived terms