Definify.com

Webster 1913 Edition


Tempo


Tem′po

,
Noun.
[It., fr. L.
tempus
. See
Tense
,
Noun.
]
(Mus.)
The rate or degree of movement in time.
A tempo giusto
(joōs′tō̍)
[It.]
,
in exact time; – sometimes, directing a return to strict time after a tempo rubato.
Tempo rubato
.
See under
Rubato
.

Definition 2024


tempó

tempó

See also: tempo and Tempo

Hungarian

Noun

tempó (plural tempók)

  1. tempo, pace, speed
  2. (music) tempo
  3. (swimming) stroke

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tempó tempók
accusative tempót tempókat
dative tempónak tempóknak
instrumental tempóval tempókkal
causal-final tempóért tempókért
translative tempóvá tempókká
terminative tempóig tempókig
essive-formal tempóként tempókként
essive-modal
inessive tempóban tempókban
superessive tempón tempókon
adessive tempónál tempóknál
illative tempóba tempókba
sublative tempóra tempókra
allative tempóhoz tempókhoz
elative tempóból tempókból
delative tempóról tempókról
ablative tempótól tempóktól
Possessive forms of tempó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tempóm tempóim
2nd person sing. tempód tempóid
3rd person sing. tempója tempói
1st person plural tempónk tempóink
2nd person plural tempótok tempóitok
3rd person plural tempójuk tempóik

Derived terms

  • tempós
  • tempózik

References

  1. Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2