Definify.com

Definition 2024

Barna

Barna

See also: barna, bârnă, and bǻrnă

Hungarian

Proper noun

Barna

  1. A male given name.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Barna Barnák
accusative Barnát Barnákat
dative Barnának Barnáknak
instrumental Barnával Barnákkal
causal-final Barnáért Barnákért
translative Barnává Barnákká
terminative Barnáig Barnákig
essive-formal Barnaként Barnákként
essive-modal — —
inessive Barnában Barnákban
superessive Barnán Barnákon
adessive Barnánál Barnáknál
illative Barnába Barnákba
sublative Barnára Barnákra
allative Barnához Barnákhoz
elative Barnából Barnákból
delative Barnáról Barnákról
ablative Barnától Barnáktól
Possessive forms of Barna
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Barnám Barnáim
2nd person sing. Barnád Barnáid
3rd person sing. Barnája Barnái
1st person plural Barnánk Barnáink
2nd person plural Barnátok Barnáitok
3rd person plural Barnájuk Barnáik

Spanish

Proper noun

Barna

  1. A nickname of Barcelona

See also

barna

barna

See also: Barna, bârnă, and bǻrnă

Albanian

Noun

barna f

  1. drug, medicine
Related terms

Basque

Adjective

barna

  1. deep

Gothic

Romanization

barna

  1. Romanization of 𐌱𐌰𐍂𐌽𐌰

Hungarian

Etymology

From German, compare braun ‎(“brown”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɒrnɒ]
  • Hyphenation: bar‧na

Adjective

barna (comparative barnább, superlative legbarnább)

  1. brown
  2. having dark complexion/skin, tanned
  3. brown-haired, brunette
    • 1899, Endre Ady, Színházban:
      Nincs egy tűrhető szereplő, / Unalmas, rossz mind a hány, / Ha hiányzik páholyából / Az az édes, barna lány.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative barna barnák
accusative barnát barnákat
dative barnának barnáknak
instrumental barnával barnákkal
causal-final barnáért barnákért
translative barnává barnákká
terminative barnáig barnákig
essive-formal barnaként barnákként
essive-modal — —
inessive barnában barnákban
superessive barnán barnákon
adessive barnánál barnáknál
illative barnába barnákba
sublative barnára barnákra
allative barnához barnákhoz
elative barnából barnákból
delative barnáról barnákról
ablative barnától barnáktól

Derived terms

(Compound words):

(Expressions):

See also

Colors in Hungarian · színek (layout · text)
     piros, vörös      zöld      sárga      krémszínű, csontszínű      fehér
     karmazsin      bíbor      zöldeskék      ?      rózsaszín
     indigó      kék      narancssárga      szürke      ibolya
     fekete      lila      barna      azúrkék, égszínkék      cián

Icelandic

Etymology

From barn ‎(“child”).

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈpartna/
  • Rhymes: -artna

Verb

barna ‎(weak verb, third-person singular past indicative barnaði, supine barnað)

  1. (with accusative) to make pregnant, knock up
    Ég frétti að Jón hefði barnað enn eina stelpuna.
    I heard that John has knocked up yet another girl.

Conjugation

This verb needs an inflection-table template.

See also

Noun

barna

  1. indefinite genitive plural of barn

Kashubian

Etymology

From Proto-Slavic *borna.

Noun

barna f

  1. harrow

Lojban

Etymology

In Lojbanized spelling.

  • Chinese: ban — 瘢 (bān)
  • English: mark — mark
  • Hindi: mark — मार्का (mārkā)
  • Spanish: mark — marca
  • Russian: piitna — пятно (pâtno)
  • Arabic: atar

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈbarna/

Gismu

barna ‎(rafsi ba'a)

  1. mark; x1(s) is a/are mark(s)/spot(s) on x2 of material x3

Derived terms

  • ba'armo'a

See also

Norwegian Bokmål

Alternative forms

Noun

barna n

  1. definite plural of barn

Norwegian Nynorsk

Alternative forms

Noun

barna n

  1. definite plural of barn

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɒrnɒ]
  • Hyphenation: Bar‧na

Similar Results