Definify.com
Definition 2024
diszkrét
diszkrét
Hungarian
Adjective
diszkrét (comparative diszkrétebb, superlative legdiszkrétebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | diszkrét | diszkrétek |
accusative | diszkrétet | diszkréteket |
dative | diszkrétnek | diszkréteknek |
instrumental | diszkréttel | diszkrétekkel |
causal-final | diszkrétért | diszkrétekért |
translative | diszkrétté | diszkrétekké |
terminative | diszkrétig | diszkrétekig |
essive-formal | diszkrétként | diszkrétekként |
essive-modal | — | — |
inessive | diszkrétben | diszkrétekben |
superessive | diszkréten | diszkréteken |
adessive | diszkrétnél | diszkréteknél |
illative | diszkrétbe | diszkrétekbe |
sublative | diszkrétre | diszkrétekre |
allative | diszkréthez | diszkrétekhez |
elative | diszkrétből | diszkrétekből |
delative | diszkrétről | diszkrétekről |
ablative | diszkréttől | diszkrétektől |