Definify.com
Definition 2024
elégedetlen
elégedetlen
Hungarian
Adjective
elégedetlen (comparative elégedetlenebb, superlative legelégedetlenebb)
- unsatisfied, discontented, disgruntled, dissatisfied, displeased (with/at something -val/-vel)
- egy elégedetlen vásárló ― a dissatisfied customer
- elégedetlen az életével ― to be unhappy with one's life
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elégedetlen | elégedetlenek |
| accusative | elégedetlent | elégedetleneket |
| dative | elégedetlennek | elégedetleneknek |
| instrumental | elégedetlennel | elégedetlenekkel |
| causal-final | elégedetlenért | elégedetlenekért |
| translative | elégedetlenné | elégedetlenekké |
| terminative | elégedetlenig | elégedetlenekig |
| essive-formal | elégedetlenként | elégedetlenekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elégedetlenben | elégedetlenekben |
| superessive | elégedetlenen | elégedetleneken |
| adessive | elégedetlennél | elégedetleneknél |
| illative | elégedetlenbe | elégedetlenekbe |
| sublative | elégedetlenre | elégedetlenekre |
| allative | elégedetlenhez | elégedetlenekhez |
| elative | elégedetlenből | elégedetlenekből |
| delative | elégedetlenről | elégedetlenekről |
| ablative | elégedetlentől | elégedetlenektől |