Definify.com

Definition 2024


elégedetlenség

elégedetlenség

Hungarian

Noun

elégedetlenség (plural elégedetlenségek)

  1. dissatisfaction, discontent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elégedetlenség elégedetlenségek
accusative elégedetlenséget elégedetlenségeket
dative elégedetlenségnek elégedetlenségeknek
instrumental elégedetlenséggel elégedetlenségekkel
causal-final elégedetlenségért elégedetlenségekért
translative elégedetlenséggé elégedetlenségekké
terminative elégedetlenségig elégedetlenségekig
essive-formal elégedetlenségként elégedetlenségekként
essive-modal
inessive elégedetlenségben elégedetlenségekben
superessive elégedetlenségen elégedetlenségeken
adessive elégedetlenségnél elégedetlenségeknél
illative elégedetlenségbe elégedetlenségekbe
sublative elégedetlenségre elégedetlenségekre
allative elégedetlenséghez elégedetlenségekhez
elative elégedetlenségből elégedetlenségekből
delative elégedetlenségről elégedetlenségekről
ablative elégedetlenségtől elégedetlenségektől
Possessive forms of elégedetlenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. elégedetlenségem elégedetlenségeim
2nd person sing. elégedetlenséged elégedetlenségeid
3rd person sing. elégedetlensége elégedetlenségei
1st person plural elégedetlenségünk elégedetlenségeink
2nd person plural elégedetlenségetek elégedetlenségeitek
3rd person plural elégedetlenségük elégedetlenségeik