Hungarian
Noun
elégedetlenség (plural elégedetlenségek)
- dissatisfaction, discontent
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
elégedetlenség
|
elégedetlenségek
|
accusative |
elégedetlenséget
|
elégedetlenségeket
|
dative |
elégedetlenségnek
|
elégedetlenségeknek
|
instrumental |
elégedetlenséggel
|
elégedetlenségekkel
|
causal-final |
elégedetlenségért
|
elégedetlenségekért
|
translative |
elégedetlenséggé
|
elégedetlenségekké
|
terminative |
elégedetlenségig
|
elégedetlenségekig
|
essive-formal |
elégedetlenségként
|
elégedetlenségekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
elégedetlenségben
|
elégedetlenségekben
|
superessive |
elégedetlenségen
|
elégedetlenségeken
|
adessive |
elégedetlenségnél
|
elégedetlenségeknél
|
illative |
elégedetlenségbe
|
elégedetlenségekbe
|
sublative |
elégedetlenségre
|
elégedetlenségekre
|
allative |
elégedetlenséghez
|
elégedetlenségekhez
|
elative |
elégedetlenségből
|
elégedetlenségekből
|
delative |
elégedetlenségről
|
elégedetlenségekről
|
ablative |
elégedetlenségtől
|
elégedetlenségektől
|
Possessive forms of elégedetlenség
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
elégedetlenségem
|
elégedetlenségeim
|
2nd person sing. |
elégedetlenséged
|
elégedetlenségeid
|
3rd person sing. |
elégedetlensége
|
elégedetlenségei
|
1st person plural |
elégedetlenségünk
|
elégedetlenségeink
|
2nd person plural |
elégedetlenségetek
|
elégedetlenségeitek
|
3rd person plural |
elégedetlenségük
|
elégedetlenségeik
|