Definify.com
Definition 2024
húr
húr
Hungarian
Noun
húr (plural húrok)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | húr | húrok |
| accusative | húrt | húrokat |
| dative | húrnak | húroknak |
| instrumental | húrral | húrokkal |
| causal-final | húrért | húrokért |
| translative | húrrá | húrokká |
| terminative | húrig | húrokig |
| essive-formal | húrként | húrokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | húrban | húrokban |
| superessive | húron | húrokon |
| adessive | húrnál | húroknál |
| illative | húrba | húrokba |
| sublative | húrra | húrokra |
| allative | húrhoz | húrokhoz |
| elative | húrból | húrokból |
| delative | húrról | húrokról |
| ablative | húrtól | húroktól |
| Possessive forms of húr | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | húrom | húrjaim |
| 2nd person sing. | húrod | húrjaid |
| 3rd person sing. | húrja | húrjai |
| 1st person plural | húrunk | húrjaink |
| 2nd person plural | húrotok | húrjaitok |
| 3rd person plural | húrjuk | húrjaik |
Derived terms
- hurka
- húros
(Expressions):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6