Definify.com

Definition 2024


követ

követ

See also: kövét

Hungarian

Verb

követ

  1. (transitive) to follow (to go or come after in physical space)

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

Cognate with the verb követ.

Noun

követ (plural követek)

  1. envoy, legate
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative követ követek
accusative követet követeket
dative követnek követeknek
instrumental követtel követekkel
causal-final követért követekért
translative követté követekké
terminative követig követekig
essive-formal követként követekként
essive-modal
inessive követben követekben
superessive követen követeken
adessive követnél követeknél
illative követbe követekbe
sublative követre követekre
allative követhez követekhez
elative követből követekből
delative követről követekről
ablative követtől követektől
Possessive forms of követ
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. követem követeim
2nd person sing. követed követeid
3rd person sing. követe követei
1st person plural követünk követeink
2nd person plural követetek követeitek
3rd person plural követük követeik
Derived terms

Etymology 3

From the köv- stem of (stone) + -et (accusative suffix).

Noun

követ

  1. accusative singular of
Derived terms