Hungarian
Noun
köztisztviselő (plural köztisztviselők)
-  civil servant, public servant (a government employee)
 
Declension
|  Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | 
 | 
 singular | 
 plural | 
|  nominative | 
 köztisztviselő
 | 
 köztisztviselők
 | 
|  accusative | 
 köztisztviselőt
 | 
 köztisztviselőket
 | 
|  dative | 
 köztisztviselőnek
 | 
 köztisztviselőknek
 | 
|  instrumental | 
 köztisztviselővel
 | 
 köztisztviselőkkel
 | 
|  causal-final | 
 köztisztviselőért
 | 
 köztisztviselőkért
 | 
|  translative | 
 köztisztviselővé
 | 
 köztisztviselőkké
 | 
|  terminative | 
 köztisztviselőig
 | 
 köztisztviselőkig
 | 
|  essive-formal | 
 köztisztviselőként
 | 
 köztisztviselőkként
 | 
|  essive-modal | 
 —
 | 
 —
 | 
|  inessive | 
 köztisztviselőben
 | 
 köztisztviselőkben
 | 
|  superessive | 
 köztisztviselőn
 | 
 köztisztviselőkön
 | 
|  adessive | 
 köztisztviselőnél
 | 
 köztisztviselőknél
 | 
|  illative | 
 köztisztviselőbe
 | 
 köztisztviselőkbe
 | 
|  sublative | 
 köztisztviselőre
 | 
 köztisztviselőkre
 | 
|  allative | 
 köztisztviselőhöz
 | 
 köztisztviselőkhöz
 | 
|  elative | 
 köztisztviselőből
 | 
 köztisztviselőkből
 | 
|  delative | 
 köztisztviselőről
 | 
 köztisztviselőkről
 | 
|  ablative | 
 köztisztviselőtől
 | 
 köztisztviselőktől
 | 
|  Possessive forms of köztisztviselő
 | 
|  possessor | 
 single possession | 
 multiple possessions | 
|  1st person sing. | 
 köztisztviselőm
 | 
 köztisztviselőim
 | 
|  2nd person sing. | 
 köztisztviselőd
 | 
 köztisztviselőid
 | 
|  3rd person sing. | 
 köztisztviselője
 | 
 köztisztviselői
 | 
|  1st person plural | 
 köztisztviselőnk
 | 
 köztisztviselőink
 | 
|  2nd person plural | 
 köztisztviselőtök
 | 
 köztisztviselőitek
 | 
|  3rd person plural | 
 köztisztviselőjük
 | 
 köztisztviselőik
 | 
Derived terms