Hungarian
Noun
tisztviselő (plural tisztviselők)
- official (office holder invested with powers and authorities)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
tisztviselő
|
tisztviselők
|
accusative |
tisztviselőt
|
tisztviselőket
|
dative |
tisztviselőnek
|
tisztviselőknek
|
instrumental |
tisztviselővel
|
tisztviselőkkel
|
causal-final |
tisztviselőért
|
tisztviselőkért
|
translative |
tisztviselővé
|
tisztviselőkké
|
terminative |
tisztviselőig
|
tisztviselőkig
|
essive-formal |
tisztviselőként
|
tisztviselőkként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
tisztviselőben
|
tisztviselőkben
|
superessive |
tisztviselőn
|
tisztviselőkön
|
adessive |
tisztviselőnél
|
tisztviselőknél
|
illative |
tisztviselőbe
|
tisztviselőkbe
|
sublative |
tisztviselőre
|
tisztviselőkre
|
allative |
tisztviselőhöz
|
tisztviselőkhöz
|
elative |
tisztviselőből
|
tisztviselőkből
|
delative |
tisztviselőről
|
tisztviselőkről
|
ablative |
tisztviselőtől
|
tisztviselőktől
|
Possessive forms of tisztviselő
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
tisztviselőm
|
tisztviselőim
|
2nd person sing. |
tisztviselőd
|
tisztviselőid
|
3rd person sing. |
tisztviselője
|
tisztviselői
|
1st person plural |
tisztviselőnk
|
tisztviselőink
|
2nd person plural |
tisztviselőtök
|
tisztviselőitek
|
3rd person plural |
tisztviselőjük
|
tisztviselőik
|
Synonyms
Derived terms
References