Hungarian
Noun
oxigén (plural oxigének)
- oxygen (symbol: O)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
oxigén
|
oxigének
|
| accusative |
oxigént
|
oxigéneket
|
| dative |
oxigénnek
|
oxigéneknek
|
| instrumental |
oxigénnel
|
oxigénekkel
|
| causal-final |
oxigénért
|
oxigénekért
|
| translative |
oxigénné
|
oxigénekké
|
| terminative |
oxigénig
|
oxigénekig
|
| essive-formal |
oxigénként
|
oxigénekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
oxigénben
|
oxigénekben
|
| superessive |
oxigénen
|
oxigéneken
|
| adessive |
oxigénnél
|
oxigéneknél
|
| illative |
oxigénbe
|
oxigénekbe
|
| sublative |
oxigénre
|
oxigénekre
|
| allative |
oxigénhez
|
oxigénekhez
|
| elative |
oxigénből
|
oxigénekből
|
| delative |
oxigénről
|
oxigénekről
|
| ablative |
oxigéntől
|
oxigénektől
|
| Possessive forms of oxigén
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
oxigénem
|
oxigéneim
|
| 2nd person sing. |
oxigéned
|
oxigéneid
|
| 3rd person sing. |
oxigénje
|
oxigénei
|
| 1st person plural |
oxigénünk
|
oxigéneink
|
| 2nd person plural |
oxigénetek
|
oxigéneitek
|
| 3rd person plural |
oxigénjük
|
oxigéneik
|
Derived terms
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2