Hungarian
Noun
pintér (plural pintérek)
- (archaic) cooper (a craftsman who makes and repairs barrels and similar wooden vessels such as casks, buckets and tubs)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
pintér
|
pintérek
|
accusative |
pintért
|
pintéreket
|
dative |
pintérnek
|
pintéreknek
|
instrumental |
pintérrel
|
pintérekkel
|
causal-final |
pintérért
|
pintérekért
|
translative |
pintérré
|
pintérekké
|
terminative |
pintérig
|
pintérekig
|
essive-formal |
pintérként
|
pintérekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
pintérben
|
pintérekben
|
superessive |
pintéren
|
pintéreken
|
adessive |
pintérnél
|
pintéreknél
|
illative |
pintérbe
|
pintérekbe
|
sublative |
pintérre
|
pintérekre
|
allative |
pintérhez
|
pintérekhez
|
elative |
pintérből
|
pintérekből
|
delative |
pintérről
|
pintérekről
|
ablative |
pintértől
|
pintérektől
|
Possessive forms of pintér
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
pintérem
|
pintérjeim
|
2nd person sing. |
pintéred
|
pintérjeid
|
3rd person sing. |
pintérje
|
pintérjei
|
1st person plural |
pintérünk
|
pintérjeink
|
2nd person plural |
pintéretek
|
pintérjeitek
|
3rd person plural |
pintérjük
|
pintérjeik
|
Synonyms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6