Hungarian
Noun
részleg (plural részlegek)
- department
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
részleg
|
részlegek
|
| accusative |
részleget
|
részlegeket
|
| dative |
részlegnek
|
részlegeknek
|
| instrumental |
részleggel
|
részlegekkel
|
| causal-final |
részlegért
|
részlegekért
|
| translative |
részleggé
|
részlegekké
|
| terminative |
részlegig
|
részlegekig
|
| essive-formal |
részlegként
|
részlegekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
részlegben
|
részlegekben
|
| superessive |
részlegen
|
részlegeken
|
| adessive |
részlegnél
|
részlegeknél
|
| illative |
részlegbe
|
részlegekbe
|
| sublative |
részlegre
|
részlegekre
|
| allative |
részleghez
|
részlegekhez
|
| elative |
részlegből
|
részlegekből
|
| delative |
részlegről
|
részlegekről
|
| ablative |
részlegtől
|
részlegektől
|
| Possessive forms of részleg
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
részlegem
|
részlegeim
|
| 2nd person sing. |
részleged
|
részlegeid
|
| 3rd person sing. |
részlege
|
részlegei
|
| 1st person plural |
részlegünk
|
részlegeink
|
| 2nd person plural |
részlegetek
|
részlegeitek
|
| 3rd person plural |
részlegük
|
részlegeik
|
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6