Definify.com
Webster 1828 Edition
Sik
SIK
, SIKE,Adj.
Definition 2024
sík
sík
Hungarian
Noun
sík (plural síkok)
- plane (a flat or level surface)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sík | síkok |
| accusative | síkot | síkokat |
| dative | síknak | síkoknak |
| instrumental | síkkal | síkokkal |
| causal-final | síkért | síkokért |
| translative | síkká | síkokká |
| terminative | síkig | síkokig |
| essive-formal | síkként | síkokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | síkban | síkokban |
| superessive | síkon | síkokon |
| adessive | síknál | síkoknál |
| illative | síkba | síkokba |
| sublative | síkra | síkokra |
| allative | síkhoz | síkokhoz |
| elative | síkból | síkokból |
| delative | síkról | síkokról |
| ablative | síktól | síkoktól |
| Possessive forms of sík | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | síkom | síkjaim |
| 2nd person sing. | síkod | síkjaid |
| 3rd person sing. | síkja | síkjai |
| 1st person plural | síkunk | síkjaink |
| 2nd person plural | síkotok | síkjaitok |
| 3rd person plural | síkjuk | síkjaik |
Derived terms
- síkos
- síkság
(Compound words):
Etymology 2
sí (“ski”) + -k (“plural marker”)
Noun
sík
- nominative plural of sí
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6