Hungarian
Noun
szentencia (plural szentenciák)
- maxim, aphorism
- (law) judgement, warrant
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
szentencia
|
szentenciák
|
accusative |
szentenciát
|
szentenciákat
|
dative |
szentenciának
|
szentenciáknak
|
instrumental |
szentenciával
|
szentenciákkal
|
causal-final |
szentenciáért
|
szentenciákért
|
translative |
szentenciává
|
szentenciákká
|
terminative |
szentenciáig
|
szentenciákig
|
essive-formal |
szentenciaként
|
szentenciákként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
szentenciában
|
szentenciákban
|
superessive |
szentencián
|
szentenciákon
|
adessive |
szentenciánál
|
szentenciáknál
|
illative |
szentenciába
|
szentenciákba
|
sublative |
szentenciára
|
szentenciákra
|
allative |
szentenciához
|
szentenciákhoz
|
elative |
szentenciából
|
szentenciákból
|
delative |
szentenciáról
|
szentenciákról
|
ablative |
szentenciától
|
szentenciáktól
|
Possessive forms of szentencia
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
szentenciám
|
szentenciáim
|
2nd person sing. |
szentenciád
|
szentenciáid
|
3rd person sing. |
szentenciája
|
szentenciái
|
1st person plural |
szentenciánk
|
szentenciáink
|
2nd person plural |
szentenciátok
|
szentenciáitok
|
3rd person plural |
szentenciájuk
|
szentenciáik
|
Synonyms
Derived terms
- szentenciáz
- szentenciázik
- szentenciózus
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2