Hungarian
Noun
szultán (plural szultánok)
- sultan
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
szultán
|
szultánok
|
accusative |
szultánt
|
szultánokat
|
dative |
szultánnak
|
szultánoknak
|
instrumental |
szultánnal
|
szultánokkal
|
causal-final |
szultánért
|
szultánokért
|
translative |
szultánná
|
szultánokká
|
terminative |
szultánig
|
szultánokig
|
essive-formal |
szultánként
|
szultánokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
szultánban
|
szultánokban
|
superessive |
szultánon
|
szultánokon
|
adessive |
szultánnál
|
szultánoknál
|
illative |
szultánba
|
szultánokba
|
sublative |
szultánra
|
szultánokra
|
allative |
szultánhoz
|
szultánokhoz
|
elative |
szultánból
|
szultánokból
|
delative |
szultánról
|
szultánokról
|
ablative |
szultántól
|
szultánoktól
|
Possessive forms of szultán
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
szultánom
|
szultánjaim
|
2nd person sing. |
szultánod
|
szultánjaid
|
3rd person sing. |
szultánja
|
szultánjai
|
1st person plural |
szultánunk
|
szultánjaink
|
2nd person plural |
szultánotok
|
szultánjaitok
|
3rd person plural |
szultánjuk
|
szultánjaik
|
Derived terms
Related terms