Definify.com
Definition 2024
vég
vég
See also: veg
Hungarian
Noun
vég (plural végek)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | vég | végek |
| accusative | véget | végeket |
| dative | végnek | végeknek |
| instrumental | véggel | végekkel |
| causal-final | végért | végekért |
| translative | véggé | végekké |
| terminative | végig | végekig |
| essive-formal | végként | végekként |
| essive-modal | végül | — |
| inessive | végben | végekben |
| superessive | végen | végeken |
| adessive | végnél | végeknél |
| illative | végbe | végekbe |
| sublative | végre | végekre |
| allative | véghez | végekhez |
| elative | végből | végekből |
| delative | végről | végekről |
| ablative | végtől | végektől |
| Possessive forms of vég | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | végem | végeim |
| 2nd person sing. | véged | végeid |
| 3rd person sing. | vége | végei |
| 1st person plural | végünk | végeink |
| 2nd person plural | végetek | végeitek |
| 3rd person plural | végük | végeik |
Derived terms
(Compound words):
(Expressions):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
- ↑ Starostin's Uralic Database, Entry #1166