Definify.com

Webster 1913 Edition


Tor

Tor

,
Noun.
[AS.
torr
; cf. Gael.
torr
. Cf.
Tower
.]
1.
A tower; a turret.
[R.]
Ray.
2.
High-pointed hill; a rocky pinnacle.
[Prov. Eng.]
A rolling range of dreary moors, unbroken by
tor
or tree.
C. Kingsley.

Webster 1828 Edition


Tor

TOR

,
Noun.
[L. turris.] A tower; a turret; also, a high pointed hill; used in names.

Definition 2024


tör

tör

See also: tor, toer, Tor, TOR, tőr, tor-, -tor, and Appendix:Variations of "tor"

Hungarian

Verb

tör

  1. (transitive) to break

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • áttör
  • betör
  • beletör
  • eltör
  • előtör
  • előretör
  • feltör
  • keresztültör
  • kettétör
  • kitör
  • letör
  • megtör
  • összetör
  • rátör
  • széttör

(Expressions):

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6