Definition 2024
törés
törés
Hungarian
Noun
törés (plural törések)
- breaking (the act of breaking)
- fracture, break
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
törés
|
törések
|
| accusative |
törést
|
töréseket
|
| dative |
törésnek
|
töréseknek
|
| instrumental |
töréssel
|
törésekkel
|
| causal-final |
törésért
|
törésekért
|
| translative |
töréssé
|
törésekké
|
| terminative |
törésig
|
törésekig
|
| essive-formal |
törésként
|
törésekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
törésben
|
törésekben
|
| superessive |
törésen
|
töréseken
|
| adessive |
törésnél
|
töréseknél
|
| illative |
törésbe
|
törésekbe
|
| sublative |
törésre
|
törésekre
|
| allative |
töréshez
|
törésekhez
|
| elative |
törésből
|
törésekből
|
| delative |
törésről
|
törésekről
|
| ablative |
töréstől
|
törésektől
|
| Possessive forms of törés
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
törésem
|
töréseim
|
| 2nd person sing. |
törésed
|
töréseid
|
| 3rd person sing. |
törése
|
törései
|
| 1st person plural |
törésünk
|
töréseink
|
| 2nd person plural |
törésetek
|
töréseitek
|
| 3rd person plural |
törésük
|
töréseik
|
Derived terms
