Definify.com

Definition 2024


téma

téma

See also: tema, Tema, temá, tēma, and temă

Czech

Noun

téma n

  1. topic, theme

Declension

Related terms


Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin thema, from Ancient Greek θέμα (théma)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈteːmɒ]
  • Hyphenation: té‧ma

Noun

téma (plural témák)

  1. theme, topic
  2. (music) theme, motif

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative téma témák
accusative témát témákat
dative témának témáknak
instrumental témával témákkal
causal-final témáért témákért
translative témává témákká
terminative témáig témákig
essive-formal témaként témákként
essive-modal
inessive témában témákban
superessive témán témákon
adessive témánál témáknál
illative témába témákba
sublative témára témákra
allative témához témákhoz
elative témából témákból
delative témáról témákról
ablative témától témáktól
Possessive forms of téma
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. témám témáim
2nd person sing. témád témáid
3rd person sing. témája témái
1st person plural témánk témáink
2nd person plural témátok témáitok
3rd person plural témájuk témáik

Derived terms

See also


Slovak

Etymology

Borrowed from Latin thema, from Ancient Greek θέμα (théma)

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈte̞ːma/

Noun

téma f (genitive singular témy, nominative plural témy, declension pattern of žena)

  1. topic, theme

Declension

Related terms